Mennyit tud a mikrohullámú tornyokról?

Mikrohullámú torony, más néven mikrohullámú kommunikációs torony, egy toronyszerkezet, amelyet főként mikrohullámú, ultrarövid hullámú és vezeték nélküli hálózati jelátvitelre és -átvitelre használnak. A fő információk a következők:

Alapvető funkciók és célok
Jeltámogatás: A jellefedettség bővítése és a kommunikáció minőségének biztosítása érdekében állítson fel kommunikációs antennákat a magas pontokon.
Alkalmazási területek: Széles körben használják a mobil/China Unicom/közbiztonsági/katonai/vasúti/rádió- és televíziós részlegekben, felelősek a mikrohullámú és ultrarövid hullámú jelátvitelért, és gerinchálózatként szolgált az energiakommunikációhoz az áramhálózati elosztás, a vészhelyzeti kommunikáció stb.
Szerkezet és tervezés
Anyagok és eljárások:
A toronyszerkezetek gyakran használnak szögacél vagy acélcsöveket, amelyek csavaros csatlakozásokkal vannak ellátva az alkatrészek között.
A felületet tűzi{0}}horganyzással kezelik a korrózióállóság érdekében, növelve az időjárásállóságot (a tervezési élettartam 30 év vagy annál nagyobb).
Szélálló kialakítás: A szélterhelés kulcsfontosságú tervezési paraméter, amely olyan tényezőket foglal magában, mint a szélellenállási együttható és a test alakzati együtthatója. A tervezett szélsebesség általában 32 méter másodpercenként.
Szeizmikus szabvány: A szeizmikus intenzitás általában 8 fok.
Osztályozás és helyszínválasztás
Szerkezeti forma szerint:
Önálló tornyok: beleértve a szögletes acél tornyokat (gazdaságosan alkalmazható, legelterjedtebb), acélcső tornyokat (például három cső/négy oszlopos tornyok, kis gyökérnyílásokkal, szűk helyekre alkalmas) és egycsöves tornyokat (esztétikus, festői területeken használják).
Kábeltorony: Kis mennyiségű acélt igényel, de nagy területet foglal el, és könnyen megsérülhet külső erők hatására. Óvatosan kell használni mikrohullámú sugárzáshoz.
Az építkezés helye szerint:
Földi torony: főleg szögacél toronyból készült, van acélcsőtorony, egycsöves torony stb.
Tetőtorony: szögacél torony vagy emelt szerkezet használata esetén ellenőrizni kell az épület teherbíró képességét- és meg kell javítani a vízzáró réteget; Ha az antenna magassága legfeljebb 10 méterrel meghaladja a tetőt, akkor egy súlyozott betonpillér vagy egy egyszerű vaskeret használható a rögzítéshez.
Történelem és fejlődés
Építési csúcsidőszak: az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje (például 9 épület építése a Puyang Power Gridben 1988 és 1989 között).
Technológiai helyettesítés: A 21. században a sávszélesség korlátai és az interferenciára való hajlam miatt fokozatosan felváltotta az optikai kommunikáció (például a Puyang Power Grid 2010-ben történt kivonása az elektromos kommunikációs hálózatból).
Kivont ártalmatlanítás: Néhány korrodált toronytestet leszereltek (például 6 darabot Puyangban 2025-ig), néhányat pedig villámvédelmi eszközzé alakítottak át újrahasználat céljából.
Egyéb jellemzők
Többfunkciós: A tetőtorony villámvédelmi földelésként, légi figyelmeztetésként és épületdekorációként is szolgál.
Építési mód: Szabványos gyártás szakaszokban, mechanikus emelés vagy egyedi alkatrészek kézi összeszerelése.

iparági trendek
Az új szerkezetek, mint például a három csöves kommunikációs tornyok (egyenlő oldalú háromszög alakú acélcsőtornyok), kis gyökérnyílásuknak és kis helyigényüknek köszönhetően fokozatosan a piac egyik fősodorává váltak.
Az átalakulás iránya: A kommunikációs tornyok „szociális tornyok” és „digitális tornyok” irányába fejlődnek, kiterjesztve az olyan alkalmazásokat, mint az intelligens városok és a környezetfigyelés.

A kommunikációs infrastruktúra fontos hordozójaként a mikrohullámú tornyok, bár részben optikai szálakkal helyettesítették, továbbra is értékesek bizonyos forgatókönyvek (például távoli területek, vészhelyzeti kommunikáció) és új strukturált alkalmazások esetén.